Besuch bei der Familie Vadász in Soltvadkert
Wir fahren in der ungarischen Puszta, auf einer Landstraße. Die Häuser von Soltvadkert liegen schon hinter uns, es folgt das Gelände der Plastikfabrik namens Csorbaplast, noch eine Kurve rechts und wir erblicken das Holzschild „Vadász Tanya“. Das ist unser Reiseziel, wir biegen rechts ein und nach einigen hundert Metern auf dem Feldweg, erreichen wir die Schafzucht der Familie Vadász. Hier empfangen uns der Hausherr, Béla Vadász, seine Frau, Anikó, der Sohn Balázs und der unersetzliche Schäfer, József Flick. Ich habe für Zuschauer gesorgt, da meine zwei Kinder, Sára und Gábor, mitgekommen sind. Die Gastgeber stellen uns die Zucht vor.
Wir befinden uns am Rande von Soltvadkert, doch unsere Wiesen und Weiden liegen hauptsächlich im Gebiet des Nachbardorfes Tázlár, erklärt Herr Vadász. Ich beschäftige mich mit Schafen seit 1980. Ich war noch Lehrling, als ich von meinem Großvater, der Schäfer war, ein Lamm geschenkt bekam. Es war das erste Exemplar meiner Herde!
- Wie groß ist der Bestand?
Es sind 390 erwachsene Tiere, dazu kommen noch die neugeborenen Lämmer. Wir haben die Geburtssaison in diesen Tagen, also Mitte Februar erfolgreich abgeschlossen! Unser Sohn, Balázs, arbeitet mit uns, aber ist auch schon selbständig, seine Herde hat etwa 80 Tiere.
- Wodurch ist eine Schafherde offiziell?
Durch die Markierungen in den Ohren. Das ist von der Landeszentrale der Schafzüchter herausgegeben worden. Ich male an die Seite der neugeborenen Lämmer auch Nummern, damit ich zur Registrierung weiß, welches Exemplar von welchen Eltern stammt. Ich will genetisch verfolgen, welche Väter und Mütter am besten sind… Die veterinärmedizinische Aufsicht ist regelmäßig, man muss Krankheiten vorbeugen, Dokumente bei Export herausgeben und manchmal auch bei den Geburten helfen.
- Was sollten wir über die kleinen Lämmer wissen?
Die Geburten sind jetzt abgeschlossen, die Muttertiere begannen ihre ersten Lämmer am 04. Dezember zu werfen und es sind etwa 300 auf die Welt gekommen. Das ist ein gutes Ergebnis. Wir haben Muttertiere, die 2, sogar 3 Lämmer geworfen haben. Uns kommt aber eine große Verantwortung zu, damit wir sie und die Kleinen versorgen. Nicht alle Muttertiere nehmen die Lämmer an und wollen auch nicht alle stillen. Deshalb haben wir unseren Zwinger, das ist ein „Mutter-Baby-Krankenzimmer“. Wenn wir nach 1 – 2 Tagen feststellen können, dass die Beziehung untereinander harmonisch ist, werden sie freigelassen. Aber einige „Familien“ bleiben auch 10 Tage lang eingesperrt.
- Dann erfolgt die endgültige Trennung?
Nein, nur eine zeitweilige Separierung. Die Kleinen bekommen Futter, damit sie schnell wachsen, die Erwachsenen Heu und ihr eigenes Futter. Nachmittags werden die Lämmer aber zu ihren Müttern hinausgelassen. Also das machen wir jetzt, in einigen Minuten, hoffentlich auch zur Freude der Kinder. Folgt uns!
Was wir sehen, ist eine blökende Kavalkade im großen Stall, die Lämmer wurden aus ihrem Zwinger herausgelassen und beginnen, ihre Mütter zu suchen. Blöken, Rennen, Wirrwarr… und dann stille Ruhe, die Stillzeit beginnt!
Ja, sie finden einander relativ schnell — sagt der Schäfer József Flick. Sie erkennen einander an der Stimme und am Geruch. Unter dem Schwanz hat das Schaf eine Geruchsdrüse, das ist ein Identifikationsmerkmal bei jedem Tier.
- Wie ist die Zukunft dieser Tiere?
In erster Linie Export nach Italien und in die Türkei. Es hängt vom Besteller ab, welches Gewicht bevorzugt wird.
- Und Weiterzucht?
Ja, das ist auch wichtig. Wir versuchen, genau zu identifizieren, welche Muttertiere und Widder am fruchtbarsten sind. Man darf aber auch die Bedingungen, also Futterqualität und Hygiene nicht vernachlässigen! Die Befruchtung erfolgt auf natürliche Weise, das andere wird vom Herrgott erledigt.
Lajos Káposzta
Werkzeuge und Maschinen für Landwirtschaft – Mezőgazdasági gépek és eszközök
Magyar cikk a galéria után
Birkaakol a határban – Látogatás Vadász Béláéknál
Ha Soltvadkert felől megyünk Tázlár irányába, az országúton egy fa-tábla hirdeti: Vadász tanya. Azaz: Itt él a vadász család + csaknem félszáz birka. Bemegyünk. Vadász Béla és felesége Anikó, valamint fiuk, Balázs fogad minket. Na meg Flick József Juhász. Ő elengedhetetlen — főleg a legeltetéskor. De most erősen benti munkák vannak: sorban születtek és folyamatosan születnek a kisbárányok. A házigazda mutatja be a telepet:
Ez még Vadkert-sarok, de már erősen Tázlár felé. Közösen 2000 óta foglalkozunk birkákkal. Na igen, én korábban kezdtem: 1980 óta van saját birkám, ipari tanuló korom óta. Nagybátyám magánjuhász volt, elmentem hozzá a szünidőben segíteni és kaptam tőle egy bárányt. Ez volt a kezdet: onnan szaporítottam az állományt. Bár többször el is adtam: volt, amikor hely miatt, vagy váltás miatt. Aztán mindig csak visszakerültem.
- Mennyire fenyegeti fertőzés a birkaállományt?
Sajnos vannak olyan betegségek, melyeknek nincs ellenszerük. Ilyenkor a betegségtől függően vágóhídra kell küldeni, vagy ki kell irtani az állományt. Legutóbb 2016-ban ért minket egy ilyen csapás: az állatorvosi egyetemen is vizsgálták az állományomat, mert nem találtuk meg az elhullás ellenszerét. Kényszervágás és persze anyagi bukás lett a vége! De aztán újrakezdtük.
- Gondolom, van itt orvosi ellenőrzés.
Igen, rendszeres az állatorvosi ellátás: telep-állatorvos jár ki. Ha bárányokat adok le, ahhoz is kell igazolás. Nem nagy az állomány, jelenleg a felnőttek száma 390 db. Balázs fiunk is itt dolgozik, neki 80 db birkája van. Örülünk, hogy tovább tudjuk majd neki adni ezt a telepet.
- Ahogy végignézek a birkákon, valamelyiknek a fülében van jelzés, a kisebbekre meg csak rá van festve egy szám…
Csak a felnőttet számítjuk, 6 hónapos korig nem kell jelölni. Én azonban jelölöm őket is festékkel és számozom. Más és más módon jelölik a különböző célra tenyésztett birkákat. Például a kamionban exportált állományra más a fülszám. Erről a Juhszövetség gondoskodik. Emellett még műholdkövetéses jelzés is létezik.
- Lassan vége az elletésnek. Mikor kezdődött?
December 4-én született az első, és ahogy számolom, február 15-ig meg kellene ellenie minden anyabirkának. Elmondhatom, hogy jó volt az ellésarány, összesen a 300-hoz közelít
- Itt, az akolban történik az ellés. Mennyi idő alatt?
5 perc alatt is világra tudja hozni, de ha komplikáció lép fel, akkor a gazda segít, végveszélyben pedig az állatorvost hívjuk.
- Menjünk végig ezen az épületen! Mik ezek a rekeszek a fal mellett?
Ha az anyabirka nem akarja elfogadni a bárányait, akkor elveri magától. Na de mi azt nem hagyjuk: kényszerítőbe, egy szűk ketrecbe kerül, és rávezetjük a szoptatásra. Ez a jószág itt például büntetésben van: három kisbárányt ellett, de nem törődött velük, és egy el is hullott. Bekerült tehát tartósra egy ilyen anya-gyerek kórterembe…
- Amúgy mi a szintidő egy ilyen „összezárásnál”?
Ellés után 1-10 napig vannak összezárva, attól függően, adódik-e az anya- bárány kapcsolatban. Aztán 3-4 nap kisebb, majd 4-5 nap nagyobb csoport következik a bárányoknak. Figyeljük, melyik mennyire erős, hogy él meg az anyja nélkül, persze csak napi pár órában.
- Én máshol 20 éve még láttam olyat, hogy az elhagyott kisbárányt rábízta a juhász egy kecskére, hogy az táplálja. Nálad van ilyen dada-állat?
Nem szeretem a kecskét, mert adott esetben kártékony tud lenni. Vannak erdős területeim, fás legelőim. Kihajtottuk a nyájat, aztán rájöttünk, hogy az asztalos nem tudja úgy legyalulni a fát, mit a kecske. Az a fa meg nekem még kell…
- Szóval: elválasztjátok a kisbárányt az anyától. És aztán?
Táppal kezdjük etetni: először jön a bárányindító majd báránynevelő táp. 15-16 kilós koráig indító, majd nevelő, 25 kg-tól pedig bárány hizlaló.
- Szóval ez az óvoda. És mikor van a találkozó az anyával?
Tehát a kisbárányok el vannak kerítve, hogy egyenek egy kis indítót. Ez úgy zajlik, hogy az akol ajtajánál, amikor kintről jönnek befelé, leválogatom őket és beszorítom oda. Az anyabirkák addig megeszik az abrakot az udvaron a vályúból, közben rakunk ide be nekik szénát is. Azt több órán át tudják enni, mert ugye most, télen nincs legeltetés. Az anyaállomány aztán kimegy az udvarra az itatásra, majd mikor bejönnek — azaz éppen most —, ráeresztjük az anyajuhokra a kisbárányokat, hogy szopjanak.
- Hű, de nagy a zaj! Bégetés, futkározás, keresgélés, majd szoptatás. Könnyen megy az egymásra találás? Úgy látom, lassan mindenkinek sikerül…
Van, amelyik 2 perc alatt megtalálja az anyját, de az átlag 5-10 perc. Nézd, ennek kicsit tovább tartott, ez most ért oda az anyjához! És hogy miről ismeri fel a sok birka között? Hát a hangjáról és a szagáról. A farka alatt van egy mirigy, az ott termelődött szag mindegyiknél más és más.
- Mi lesz a kisbárányok sorsa a továbbiakban?
Eladjuk. Jelentős az olasz export: 20-30-35 kg veszik át. A törökök szétválogatják a férfi ivart (50 kilóig) és a női ivart (jerkét, 28-30 kilóig). Más is az árfolyam.
Tenyésztésre a java jerkebárányt, azaz a nőstényeket ki akarom venni tovább tenyésztésre.
- Mitől függ, mikor mennyit ellik? Láttam, valamelyiknek 2-3 kisbáránya is van. Ez genetika, azaz mindig így van?
A körülményektől és az apaállatól függ. Ha az az anya jól van tartva, képes rá. Én ha kost vásárolok, az ikeralmos és A-minősítésű legyen! De ez sem mindig örökít: 100 ugratásból 50 lesz iker fogamzás, a többi csak egyes.
Még sokáig beszélgettünk a családdal és a juhásszal. Mivel kijöttek a gyerekeim is velem, adódott még pár kérdés. Na meg élmény — ismét számítógépes játék nélkül!
Káposzta Lajos
