Machen wir Ausflüge! Neue ungarndeutsche Lehrpfade – Új hazai német tanösvények

0
263

Dynamisch entfaltet sich das Netzwerk ungarndeutscher thematischer Wege:

Neue Lehrpfade entstehen in der Branau und im Donauknie

Die Entscheidung ist gefallen: Die jüngsten ungarndeutschen Lehrpfade werden in Bogdan (Dunabogdány), Mohatsch (Mohács) und Petschwar (Pécsvárad) errichtet. Aus einer anschaulichen Reihe von besonders niveauvollen Bewerbungen haben sich die Vorhaben dieser drei ungarndeutschen Ortschaften als die Besten erwiesen. Die neuen thematischen Wege, die nun schon die 10., 11. und 12. in der Reihe sind, müssen noch dieses Jahr fertiggestellt werden. Dies scheint auch ohne weiteres umsetzbar zu sein, denn alle drei Konzeptionen wurden sehr detailliert ausgearbeitet zur Unterstützung unterbreitet.

Auf die 2015 geborene Initiative der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen und durch die finanzielle Förderung des Bundesministeriums des Innern, für Bau und Heimat wurden bisher acht örtliche ungarndeutsche Lehrpfade (in Schomberg, Sanktiwan bei Ofen, Tarian, Feked, Nadasch, Band, Badeseck und Tscholnok) sowie ein Landeslehrpfad in Baje errichtet. Obwohl das vor sechs Jahren ins Leben gerufene LdU-Projekt damals ein Sprung ins Unbekannte war, hat sich die Lehrpfadidee seitdem mehr als bewährt: Die lediglich einige hundert Meter langen Pfade sind auch seitdem sehr gut besucht, wobei sich immer mehr ungarndeutsche Ortschaften bereit erklären, durch den freiwilligen Beitrag von Institutionen und Zivilorganisationen Kuriosa und Werte der vor Ort lebenden Ungarndeutschen zu ermitteln und auf Tafeln, interaktiven Installationen und in Begleitheften zu präsentieren.

Mit kurzen Auszügen aus ihren Bewerbungen stellen wir nun die drei neuen Lehrpfad-Ortschaften vor:

Das Dorf mit dem Stein

„Aus weiter entfernten Gegenden anreisende Besucher sehen Dunabogdány in erster Linie als gepflegte schwäbische Ortschaft mit hervorragender geographischer Lage. Dieses Image muss von Zeit zu Zeit auch von uns gestärkt werden. Unsere Initiative verfolgt das Ziel, all das, was die Ungarndeutschen vor Ort geschaffen und erreicht haben, sowohl den hier Beheimateten als auch den Besuchern bekannt und bewusst zu machen. Der Lehrpfad soll allen, die in den vergangenen Jahrhunderten oder aber in der Gegenwart viel Freizeit und Energie für das langfristige Fortbestehen der deutschen Nationalität eingesetzt haben bzw. einsetzen, ein würdiges Denkmal setzen. Im Laufe der Jahrzehnte haben wir gelernt, dass wir unsere Werte im engsten Sinne des Wortes in Stein meißeln müssen, damit sie sowohl kurz- als auch langfristig erhalten bleiben. So liegt unserem Lehrpfad das Motiv Stein als Leitfaden zugrunde.“

Volksgruppe – Gemeinschaft – Mensch

„Der ungarndeutsche Charakter der historischen Kleinstadt Mohatsch / Mohács ist nicht allgemein bekannt, obwohl die Ungarndeutschen hier ihre Spuren hinterließen, und hier heute ein aktives deutsches Nationalitätenleben erlebt werden kann.

Die hiesigen ungarndeutschen Charakterzüge weichen von denen in den kleineren Dörfern ab. Einerseits prägte die Donau das Leben der hiesigen Deutschen, andererseits ist in der Stadt eine Synthese der Merkmale der umliegenden ungarndeutschen Dörfer zu beobachten. Der Grundgedanke des Lehrpfades in Mohatsch liegt darin, dass die Deutschen in der Stadt andere Charakterzüge aufweisen als die in den meisten ungarndeutschen Dörfern. Jede Station des thematischen Weges soll nach Plan aus drei Ebenen bestehen: Die erste Ebene schildert einen generell für die ungarndeutsche Volksgruppe typischen Charakterzug, die zweite, wie dieser ortstypisch in Mohatsch erscheint, und im Mittelpunkt der dritten Ebene steht jeweils eine Persönlichkeit aus der Stadt, die den gegebenen Charakterzug verkörpert.“

Die Stadt auf dem Lande

Petschwar / Pécsvárad ist seit 1000 Jahren Zentrum des Gebiets um den Berg Zengő. Mit diesem Satz soll die erste Tafel des geplanten Lehrpfades beginnen. Aus dieser Feststellung sind nämlich Tatsachen abzuleiten, die die Geschichte der Stadt und die ihrer Bewohner deutscher Abstammung bestimmen, und die die Besonderheiten des Deutschtums von Petschwar erklären.

Besondere Charakterzüge sind zum Beispiel, dass das Deutschtum hier nicht homogen ist, weil es bereits seit 800 Jahren existiert und immer wieder durch Neuansiedler geprägt wurde; dass auch Dialekt, Tracht und Bräuche verschiedene Merkmale tragen; dass in der Entwicklung der Gemeinschaft der Stadt Handwerker und Beamte eine prägende Rolle gespielt haben; und dass Petschwar als Zentrum der Kleinregion eine bedeutende Wirkung auf die umliegenden Dörfer hatte, wobei es selber durch diese geprägt wurde. Die Thematik des Lehrpfades lässt sich aus diesen Eigenschaften ableiten: Wir haben Gründe gesammelt, aus denen sich Neubewohner und Tagesbesucher für unsere Stadt entschieden und diese besucht haben – seit mehreren Jahrhunderten bis auf den heutigen Tag.“

Der neue Lehrpfad von Baja

Reiseleitung: Lajos Káposzta (0036209466727)

Dinamikusan fejlődik a magyarországi német tanösvényhálózat:

Baranyában és a Dunakanyarban készülnek az új tematikus utak

Megszületett a döntés: Dunabogdányban, Mohácson és Pécsváradon létesülhetnek a legújabb magyarországi német tanösvények. A szép számmal beérkezett, rendkívül igényes pályázatok közül végül e három település koncepciója bizonyult a legsikeresebbnek. A sorban a 10., 11. és 12. tematikus német sétautaknak még idén el kell készülniük, ami vélhetően nem ütközik majd akadályba, hiszen mindhárom pályázatot gondosan kidolgozottan nyújtották be.

A 2015-ben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által kezdeményezett és a Németországi Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériuma támogatásával megvalósuló projekt keretében eddig összesen nyolc német nemzetiségi tanösvény készülhetett el településeinken (Sombereken, Pilisszentivánon, Tarjánban, Fekeden, Mecseknádasdon, Bándon, Bátaszéken és Csolnokon), valamint egy országos német tanösvény is létesült Baján. Habár a hat éve indított kezdeményezés annak idején teljesen ismeretlen terepnek számított, mára már sokszorosan is bebizonyosodott: a néhány száz méter hosszú tematikus utak nagy népszerűségnek örvendenek. Eközben egyre több magyarországi német település vállalja a helyi értékek, különlegességek bemutatását, melyek aztán a tanösvénytáblákon, interaktív elemeken és kísérőfüzetek lapjain elevenednek meg. Az említett projektek az adott faluban, illetve városban működő intézmények és civil szervezetek összefogása, valamint önkéntesek munkája révén valósulnak meg.

Az idei három nyertes települést a pályázati anyagaikból kiemelt idézetekkel mutatjuk be:

Kőbe vésett örökség

„Dunabogdányt a távolról ide érkező látogatók elősorban gyönyörű környezetben fekvő, takaros magyarországi német településként tartják számon, e jó hírnevet azonban nem árt időről időre felfrissítenünk.  Kezdeményezésünk célja, hogy mindazt, amit a helyi magyarországi németség elért és létrehozott, mind a helyi lakosokkal, mind pedig a hozzánk látogatókkal megismertethessük. Készülő tanösvényünk méltó emléket állít majd mindazoknak, akik az elmúlt évszázadokban, vagy akár a jelenben is szabadidőt és energiát nem kímélve fáradoztak, fáradoznak a helyi német identitás megőrzésén. Az elmúlt évtizedek során megtanultuk, hogy értékeinket a szó legszorosabb értelmében kőbe kell vésnünk, hogy azok rövid és hosszú távon is fennmaradhassanak. Német tanösvényünk központi motívumaként ezért a követ választottuk.”

Népcsoport – közösség – ember

A történelmi jelentőséggel is bíró kisváros, Mohács ’sváb’ arculata sokak számára talán ismeretlen lehet, habár a helyi németség jelentős múlttal rendelkezik, és napjainkban is aktív nemzetiségi élet zajlik a településen. A mohácsi németség jellegzetességei különböznek a környező sváb településekéitől.

A népcsoport életében meghatározó szerepet játszott a Duna közelsége, emellett pedig a környező német falvak hagyományainak ötvözete adja a helyi németség sajátosságait. A mohácsi német tanösvény alapgondolatául éppen ezt az egyediséget, a város német hagyományainak a többi ’sváb’ településétől való különbözőségét választottuk. A tematikus sétaút állomásai az elképzelések szerint három szintet jelenítenek majd meg: az első szint egy, a teljes magyarországi németségre jellemző általános jellemvonást, a második szint azt, hogy ez a jellegzetesség hogyan jelenik meg helyben, a harmadik szint pedig Mohács egy-egy ismert személyiségét mutatja majd be, mintegy megszemélyesítve az adott sajátosságot.”

Egy vidéki kisváros

„Pécsvárad 1000 éve a Zengő-vidék központja. A tervek szerint ezzel a mondattal kezdődik a Pécsváradra megálmodott magyarországi német tanösvény első állomása. Ebből az állításból ugyanis levezethető mindaz, ami a baranyai kisváros történelmét meghatározza és német lakosságának jellegzetességeit megmagyarázza.

Pécsvárad különleges ismertetőjegye például, hogy a helyi németség nem homogén, hiszen immár több mint 800 éve létezik, és újra és újra hatással voltak rá az újonnan betelepültek. Emellett jellemző, hogy a helyi németség nyelvjárásai, viseletei, hagyományai nem egységesek; hogy a helyi élet meghatározó szereplői voltak a kézművesek és a hivatalnokok; hogy Pécsvárad kistérségi központként mindig is jelentős hatással volt a környező falvakra, miközben azok is folyamatosan alakították magát a kisvárost. A tanösvény tematikáját az említett jellegzetességek adják: olyan okokat kerestünk, melyek a mai napig vonzzák az ide költözőket és az idelátogatókat – ahogy évszázadokkal ezelőtt, úgy napjainkban is.”

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

Olvasna még erről?