MAGYARUL A CIKK 2. FELÉBEN
Torockó
(rumänisch: Rimetea, deutsch: Eisenburg) ist ein Dorf in Rumänien, im Kreis Weiß. Es ist eine ehemalige Bergbaustadt, unterhalb des dreifachen Gipfels des Székelykő, die von sesshaften Szeklern bewohnt wird. Es ist die westlichste Szekler-Endstadt in Siebenbürgen und vielleicht eines der schönsten Dörfer.
Im September 2023 besichtigen wir dieses Dorf mit einer deutsch-ungarischen Führung. Abfahrt von Soltvadkert um 8 Uhr
Wo liegt dieses hübsche kleine Dorf?
Es liegt im Torockó-Gebirge im östlichen Teil des Siebenbürgischen Mittelgebirges, im engen Tal der Székelykő- und Ordaskő-Felsen, südlich von Cluj-Napoca, 23 km nordwestlich von Nagyenyed, und Torockószentgyörgy gehört dazu. Wegen des Székelykő scheint die Sonne zweimal auf- und unterzugehen, da sie sich vom Dorf aus gesehen hinter den Felsen des Székelykő versteckt, um wenig später wieder dahinter zum Vorschein zu kommen.
Geschichte
Die Burg stand auf dem westlichen Gipfel des Székelykő, genannt Várkő, der sich im Osten auf 1117 Meter erhebt. An dieser Stelle befand sich einst ein römisches Castrum. Die mittelalterliche Burg wurde von der Familie Toroczkai aus dem Stamm der Ákos erbaut, aber 1241 von den Tataren vollständig zerstört. Die Burg wurde von den Szeklern von Handi vor der Belagerung gerettet und 1257 vom König an diese übergeben, die sie bis 1271 hielten. Die erste schriftliche Erwähnung der Siedlung als Toroczko ist aus der Schenkungsurkunde von 1257 bekannt. Im Jahr 1285 wurde die wiederhergestellte Burg erfolgreich gegen die Tataren verteidigt. Heute sind nur noch die nackten Grundmauern der Burg zu sehen.
Zu der durch die Einfälle der Tataren und Hunnen geschwächten ungarischen Bevölkerung gesellten sich Deutsche, die sich in Toroczko niederließen. Eine Urkunde von Endre III. aus dem Jahr 1291 bezeugt, dass sich die freien Ansiedler von Torockó aus Eisenwurzen in Oberösterreich hier niederließen. Im Jahr 1514 wurde das Dorf von einem Heer bäuerlicher Rebellen besetzt. Der Wachturm war 1864 noch intakt, aber 1874 war er eine Ruine und ist seitdem verfallen. Im Hang des Hügels befinden sich mehrere Höhlen, in die sich die Bevölkerung bei Gefahr flüchtete.
Im Jahr 1910 hatte das Dorf 1512 Einwohner, 1343 Ungarn und 136 Rumänen. Bis zum Vertrag von Trianon war es der Sitz des Kreises Torocko des Komitats Torda-Aranyos. Im Jahr 1992 lebten in der Gemeinde 1.341 Ungarn, 128 Rumänen und 24 Zigeuner bei einer Einwohnerzahl von 1.393.
Im Jahr 1999 wurde Torocko mit dem Europa-Nostra-Preis für die Erhaltung des kulturellen Erbes ausgezeichnet.
Besondere Sehenswürdigkeiten
– Torockoer Volkstracht
– Unitarische Wehrkirche aus dem 18. Jh.
– Unverwechselbare Häuser und Volkstrachten
– Museum für Volkskunst
– Székelykő, der 1129 m hohe Berg neben der Siedlung
– Der Vajor, ein ursprünglich hölzernes, heute betoniertes Becken auf dem Kirchplatz, das das Wasser des Tilalmas-Baches auffängt und ein reizvolles Wasserspiel darstellt. Die einheimischen Frauen nutzen es auch zum Waschen von Teppichen und großen Stoffen.
– Hauptplatz – weiße Häuser – geheimnisvolle Gassen, romantische Straßen.
Erdély legfestőibb faluja
Szeptember 12-15. között ide kirándulunk, német és magyar nyelvű idegenvezetéssel. Indulás Soltvadkertről reggel 8-kor
Torockó (románul Rimetea, németül Eisenburg) falu Romániában Fehér megyében. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.
Hol fekszik ez a szép kis falucska?
Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre, Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik, Torockószentgyörgy hozzá tartozik. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.
Története
Vára a keletre emelkedő Székelykő 1117 méteres nyugati, Várkő nevű csúcsán állott. Helyén egykor római castrum állt. A középkori várat az Ákos nembeli Toroczkai család építtette, de 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. Mivel az ostrom alól kézdi székelyek mentették fel, a király 1257-ben a várat nekik adta, és 1271-ig birtokolták. Az 1257-es adománylevélből ismert a település első írásos említése Toroczko alakban. 1285-ben a kijavított várat sikeresen védték meg a tatárok ellen. A várnak ma csak csekély alapfalai láthatók.
A tatárok és a kunok betörései miatt meggyérült magyar lakosság mellé németeket is telepítettek Torockóba. III. Endre 1291. évi oklevele tanúsítja, hogy Torockó szabad hospesei a felső-ausztriai Eisenwurzenből telepedtek ide. 1514-ben a parasztfelkelők serege elfoglalta a falut. Őrtornya 1864-ben még ép volt, de 1874-ben már rom, azóta pusztul. A hegy oldalában számos barlang található, ahol a lakosság veszély esetén meghúzódott.
1910-ben 1512 lakosából 1343 magyar és 136 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 1393 lakosából 1241 magyar, 128 román és 24 cigány volt.
1999-ben Torockó Europa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.
Nevezetességei
- Torockói népviselet
- 18. századi unitárius erődített templom
• Jellegzetes házai és népviselete
• Népi iparművészeti múzeum
• Székelykő, a település mellett magasodó 1129 méter magas hegy
• A vajor, eredetileg fából, ma betonból épült medencécske a Templom téren, amely a Tilalmasról lefolyó patak vizét felfogva képez hangulatos vízfelületet. A helyi asszonyok szőnyegek, nagyobb kelmék mosására is használják.
• Főtér – fehér házak – sejtelmes sikátorok, romantikus utcák – vajor