Die Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen bereitet sich auf die Volkszählung 2021 vor und gründet die siebte eigene Institution
Wegen der Pandemie traf sich die LdU-Vollversammlung online
Unter besonderen Umständen fand am 28. November die Sitzung der Vollversammlung der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen statt: Da wegen der Pandemiesituation momentan keine persönlichen Treffen veranstaltet werden können, wurde ausnahmsweise ein Online-Meeting abgehalten. Im Rahmen der Sitzung hat die Vorsitzende der LdU – die wegen der aktuellen Krisensituation den Aufgaben- und Wirkungsbereich der Vollversammlung ausübend alleinberechtigt Entscheidungen trifft – eine ausführliche Zusammenfassung der aktuell laufenden Angelegenheiten dargeboten und die Vollversammlungsmitglieder auch über die künftigen Beschlüsse aufgeklärt. Ibolya Hock-Englender hob hervor, dass sie es wie im Frühjahr, so auch gegenwärtig für wichtig halte, die Meinung des Kabinetts, der Ausschüsse und der Vollversammlung in ihre Entscheidungen miteinzubeziehen.
Zensus 2021
Die nächste Volkszählung findet zwischen dem 1. Mai und dem 20. Juni 2021 statt, die Daten werden elektronisch erfasst, und diesmal müssen Vor- und Nachname angegeben werden – wurde beim Vortrag, mit dem die Online-Tagung ihren Anlauf nahm, bekanntgegeben. Marcell Kovács, Hauptabteilungsleiter des Zentralen Statistikbüros Ungarn (KSH) hat vor allem über die die Nationalitäten betreffenden Schwerpunkte des Zensus aufgeklärt. Er betonte bezüglich der Frage zur Anonymität – die in der Hoffnung auf ein präziseres Endergebnis aufgehoben wurde ¬¬–, dass sein Büro Vorerhebungen durchgeführt hatte, wobei 80% der Befragten aus der ungarischen Bevölkerung diese Änderung befürworteten. Der Hauptabteilungsleiter hob des Weiteren hervor, dass zahlreiche Faktoren den Schutz dieser Daten garantierten, und dass bei der Vorbereitung der Datenerhebung und -verarbeitung auch die Stellungnahmen des Verbandes der Landesselbstverwaltungen der Nationalitäten und der für Nationalitätenangelegenheiten verantwortlichen stellvertretenden Ombudsfrau in Betracht gezogen wurden. Marcell Kovács betonte, dass in die Verhandlungen zur Klärung weiterer Details auch die Vertreter der Landesselbstverwaltungen miteinbezogen werden. Die LdU bereitet sich auf den Zensus – wie auch 2011 – anhand einer Kommunikationsstrategie vor.
Ungarndeutsches Pädagogisches und Methodisches Zentrum
Ibolya Hock-Englender gab bekannt, dass die Landesselbstverwaltung mit dem 1. Januar 2021 ihre bereits siebte Institution, das Ungarndeutsche Pädagogische und Methodische Zentrum ins Leben ruft. Zu den wichtigsten Aufgabenbereichen der genannten Einrichtung werden die Betreuung des ungarndeutschen Kindergarten- und Schulwesens, sowie die fachliche Unterstützung der Lehrkräfte gehören – darunter insbesondere die Fachberatung, Ausbildung von Pädagogen, Organisierung von Wettbewerben, Ausarbeitung von Methodikmaterialien, Fachberatung und Veröffentlichung von Publikationen, aber auch die Abwicklung des Stipendienprogramms für angehende Nationalitätenpädagogen, die fachliche Unterstützung der von lokalen deutschen Selbstverwaltungen übernommenen Institutionen, sowie die Organisierung von Fachtagungen. Die genannten Aufgabenbereiche wurden bisher vom Ungarndeutschen Pädagogischen Institut als Teilinstitution des Valeria-Koch-Bildungszentrums Fünfkirchen betreut und abgewickelt, in Zukunft wird diese selbstständige Institution – weiterhin mit Hauptsitz in Fünfkirchen, im Schülerwohnheim des Bildungszentrums und mit einem Büro in Budapest, im Haus der Ungarndeutschen – diese Arbeit fortsetzen. Der bis zur offiziellen Ausschreibung des Direktorenpostens beauftragte Leiter des Zentrums wird Josef Weigert sein.
Haushaltsplan 2021
Wirtschaftsleiterin Ildikó Tóth-Szabó berichtete über den angenommenen – und eine sehr strenge Wirtschaftsführung voraussetzenden – Haushaltsplan der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen für das kommende Jahr. Aus dem Dokument geht hervor, dass in der Summe der Betriebsbeihilfe und der Ausgaben für Medienförderung, sowie in der Summe der Förderung der von der LdU getragenen Institutionen im Vergleich zum Vorjahr leider kein Mehrbetrag zur Verfügung stehen wird, jedoch steige die Summe der normativen Förderungen der Bildungseinrichtungen demnächst um 12 Prozent. Die Gründung des Ungarndeutsches Pädagogischen und Methodischen Zentrums unterstützt die Landesselbstverwaltung mit 46 Millionen Forint.
Beihilfeantrag für die 2021 fälligen Investitionen und Renovierungsarbeiten an den von deutschen Selbstverwaltungen getragenen Bildungseinrichtungen
Die Mitglieder der Vollversammlung wurden auch darüber informiert, dass die LdU beim zuständigen Ministerpräsidialamt den Beihilfeantrag für die 2021 fälligen Investitionen und Renovierungsarbeiten an den von deutschen Selbstverwaltungen getragenen Bildungseinrichtungen eingereicht hat. Das Dokument beinhaltet in einer Rangfolge alle unentbehrlichen Ansprüche der von der LdU getragenen Institutionen: Die dringendste Angelegenheit ist hierbei die 2. Phase der Renovierungsarbeiten am Kindergarten in der Szőnyi Straße des Valeria-Koch-Bildungszentrums in Fünfkirchen, für die 80 Millionen Forint beantragt wurden; in der Grundschule des Bildungszentrums sind ebenfalls dringende Modernisierungsarbeiten am gesamten Elektronetzwerk notwendig; erhofft werden zudem auch Förderungen für die vollständigen Renovierungsarbeiten des Lenau Hauses in Fünfkirchen –das veraltete Zentrum der in Südtransdanubien lebenden Ungarndeutschen soll renoviert und zu einem modernen Gemeinschaftstreffpunkt umgestaltet werden; weitere Sanierungs- und Modernisierungsarbeiten sind am Gymnasium und an der Sporthalle des Valeria-Koch-Bildungszentrums, am Deutschen Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim Budapest, sowie auch am Friedrich-Schiller-Gymnasium in Werischwar notwendig. Laut der Bedarfsprüfung benötigen die örtlichen deutschen Selbstverwaltungen für die von ihnen getragenen 68 Bildungseinrichtungen für die fälligen Investitionen und Sanierungsarbeiten insgesamt um die 6,6 Milliarden Forint. Die LdU schlug dem Ministerpräsidialamt bezüglich der örtlichen Institutionen vor, dass bei der Entscheidung die Ansprüche jener örtlichen lokalen Nationalitätenselbstverwaltungen in Betracht gezogen werden sollen, die zum 1. Januar 2021 auch die Immobilien der von ihnen getragenen Einrichtungen in ihren Besitz übernehmen müssen, und wo diese Gebäude schleunigst saniert werden müssen.
Bildungsangelegenheiten
Zu den kurzfristigen Plänen der LdU zählt auch die geplante Übernahme der Antal-Grassalkovich-Grundschule im 23. Bezirk von Budapest – eine Absichtserklärung wurde diesbezüglich bereits verfasst. In der genannten Bildungseinrichtung hat der deutsche Nationalitätenunterricht eine jahrzehntelange Tradition. Das Ziel der geplanten Übernahme wäre durch das Zustandebringen eines Bildungszentrums die Sicherung des Nachwuchses des Deutschen Nationalitätengymnasiums und Schülerwohnheims in Budapest (DNG).
Alfred Manz, Vorsitzender des LdU-Bildungsausschusses sprach darüber, dass man unter Absprache mit Experten die Kriterienliste erweitert haben, die alle Mitspieler im Falle der Trägerschaftsübernahme einer Bildungseinrichtung durch eine deutsche Nationalitätenselbstverwaltung erfüllen müssen. Die nun strengeren Kriterien sollen fachliche Professionalität und Sprachkompetenzen der Schülerinnen und Schüler auf hohem Niveau gewährleisten.
An der Online-Besprechung wurde auch darüber berichtet, dass das Stipendium für angehende Nationalitätenpädagogen auf eine weitere Volksgruppe ausgeweitet wird: Neben den Ungarndeutschen, Roma, Kroaten, Rumänen, Slowaken und Serben können sich demnächst auch Angehörige der slowenischen Minderheit für das Stipendium für angehende Kindergartenpädagogen, Grund- und Mittelschulpädagogen bewerben. Das staatliche Programm wird weiterhin von der LdU abgewickelt und soll in erster Linie den Nachwuchs in den genannten Bereichen fördern.
Bericht des Parlamentsabgeordneten
Aus dem Bericht des ungarndeutschen Parlamentsabgeordneten ging unter anderem hervor, dass die Summe der auf den geleisteten Aufgaben basierenden Förderungen der Nationalitätenselbstverwaltungen anhand der Tätigkeiten dieser in den letzten drei Jahren berechnet wird, da wegen der Pandemie dieses Jahr zahlreiche Veranstaltungen verschoben oder abgesagt werden mussten. Emmerich Ritter gab bekannt, dass 2021 voraussichtlich ein Stipendienprogramm für Praktikanten im Bereich Minderheitenmedien ausgeschrieben werde, und dass auch er mit seinen Mitteln das Vorhaben von Wesprim unterstützte, dass die Stadt 2023 eine der Kulturhauptstädte Europas werden kann.
Verrichtete und bevorstehende Aufgaben
Beim letzten Tagesordnungspunkt verwies die Vorsitzende der LdU auf eine Zusammenfassung der Tätigkeit der Landesselbstverwaltung und ihrer Geschäftsstelle im vergangenen halben Jahr, welches im Zeichen der durch die Corona-Pandemie verursachten Herausforderungen verlief. Man habe Aufgaben und Betrieb der eigenen Bildungs-, kulturellen und sonstigen Institutionen den gültigen Verordnungen angepasst. Im ersten Halbjahr habe man den Schutz von Institutionen und Mitarbeitern, sowie die Gewährleistung der neuen Arbeitsumstände für die wichtigste Aufgabe gehalten. Neue Kommunikationskanäle seien eingerichtet worden, durch welche der ständige Kontakt unter festen Mitarbeitern, aber auch mit externen Partnern der Landesselbstverwaltung gehalten werden konnte. Im zweiten Halbjahr habe man die vielfältigen, immer mehr werdenden Aufgaben mit bereits mehr Erfahrung, mit flexibler Arbeitsausführung und neuen, alternativen Programmen verrichtet.
Die letzte Sitzung in diesem Jahr – an der im Rahmen einer geschlossenen Abstimmung auch über die nächsten Ehrennadel- und Valeria-Koch-Preisträger entschieden wurde – wurde mit der Bekanntgabe der kurzzeitigen, aber umso bedeutenderen Pläne abgeschlossen. Ibolya Hock-Englender informierte das Gremium darüber, dass auch die Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen eine Kommunikationskampagne für die Volkszählung starten werde, sowie auch darüber, dass die bis 2020 laufende LdU-Strategie Anfang nächsten Jahres abgeschlossen und ausgewertet werde. Über deren Fortsetzung und Erweiterung wird demnächst ebenfalls entschieden.
Quelle: LdU
Andere ungarndeutschen Nachrichten
A 2021. évi népszámlálásra készül és 7. intézményét alapítja meg az országos német önkormányzat
A veszélyhelyzetben online tanácskozott az MNOÖ közgyűlése
Rendkívüli körülmények között ülésezett november 28-án a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közgyűlése, hiszen a koronavírus-járvány jelentette veszélyhelyzetben csupán online megbeszélésre kerülhetett sor. Az egyeztetésen az MNOÖ elnöke – aki jelenleg a döntéshozó testület feladat- és hatásköreit egyszemélyben gyakorolja – részletes tájékoztatást adott az aktuális ügyekben meghozott, illetve meghozandó határozatokról. Englenderné Hock Ibolya kiemelte, hogy amint tavasszal, úgy most is fontosnak tartja, hogy valamennyi lényeges kérdésben kikérje a kabinet, illetve a bizottságok véleményét, valamint azokról részletesen is beszámoljon a közgyűlés tagjainak.
Népszámlálás 2021
Jövőre, 2021. május 1-je és június 20-a között kerül sor a következő népszámlálásra, amely elektronikus adatgyűjtéssel valósul meg, és amelynek során visszatér a név lekérdezése – hangzott el azon az előadáson, amellyel kezdetét vette az online megbeszélés. Kovács Marcell, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője mindenekelőtt a cenzus nemzetiségeket kiemelten érintő pontjait tisztázta. Hangsúlyozta, az anonimitás kérdése kapcsán – amelynek megszüntetését a végeredmény pontossága indokolta – előzetes felmérést végeztek a magyar lakosság körében: a válaszadók mintegy 80%-a támogatta azt. A főosztályvezető kiemelte, számos tényező garantálja az adatok fokozott védelmét; elmondta azt is, hogy az adatgyűjtés és -feldolgozás előkészítése kapcsán figyelembe vették az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, valamint a nemzetiségi biztoshelyettes állásfoglalását is. Kovács Marcell jelezte, hogy a további részletkérdések tisztázásához bevonják az országos nemzetiségi önkormányzatok képviselőit az egyeztetésekbe. A Magyarországi Német Országos Önkormányzata a 2011. évhez hasonlóan ezúttal is egy kommunikációs stratégia mentén készül a 2021. évi népszámlálásokra.
Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ
Englenderné Hock Ibolya beszámolt arról, hogy az országos német önkormányzat 2021. január 1-vel megalapítja és létrehozza a 7. intézményét, a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központot. Annak legfontosabb feladata a német nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást segítő pedagógiai szakmai szolgáltatás ellátása lesz – ezen belül kiemelten szaktanácsadás, pedagógusok képzése, versenyek szervezése, módszertani anyagok kidolgozása, szakmai tanácsadás, kiadványok megjelentetése éppúgy, ahogy a Nemzetiségi Pedagógus Tanulmányi Ösztöndíjprogram lebonyolítása, a helyi német nemzetiségi fenntartású intézmények szakmai támogatása, valamint rendezvények szervezése. Az említett feladatokat eddig a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont tagintézményeként működő Magyarországi Német Pedagógiai Intézet hajtotta végre; a jövőben önálló intézetként működő központ székhelye továbbra is Pécsett, az iskolaközpont kollégiumában lesz, és egy budapesti telephellyel is rendelkezik majd, a Magyarországi Németek Házában. A központot a hivatalos igazgatói pályázat kiírásáig megbízással Weigert József irányíthatja.
Költségvetés 2021
Tóthné Szabó Ildikó gazdasági vezető ismertette az országos német önkormányzat jövő évre elfogadott – egyébként rendkívül feszített és fegyelmezett gazdálkodást feltételező – költségvetési javaslatát. A dokumentum tanúsága szerint a 2021-es gazdasági évben az MNOÖ központi költségvetésből származó működési és médiatámogatása, valamint az általa fenntartott intézmények támogatásának összege sem változik az előző esztendeihez képest. Csaknem 12%-kal emelkedik viszont a köznevelési intézményeinek normatív támogatása. Az országos önkormányzat az említett Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ költségvetését 46 millió forinttal támogatja.
Támogatási igények a települési német önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekben esedékes 2021. évi beruházások, felújítási munkálatok költségeire
A közgyűlés arról is értesülhetett, hogy az MNOÖ benyújtotta a Miniszterelnökségnek az általa, illetve a települési német önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekben esedékes 2021. évi beruházások, felújítási munkálatok költségeire vonatkozó támogatási igényeket. Az MNOÖ fenntartásában álló intézmények listája intézményeinek halaszthatatlan igényeit fontossági sorrendben tartalmazza a legsürgősebben a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont Szőnyi utcai óvodája felújításának 2. üteméhez szükségeltetik 80 millió forint; emellett sürgős korszerűsítésre szorul a pécsi iskolaközpont általános iskolai szárnyának elektromos vezetékrendszere és világosítása; támogatást remélnek a szintén Pécsett található Lenau Ház teljeskörű felújítására, melynek az a célja, hogy a dél-dunántúli németség központjának elavult épületét korszerű közösségi térré alakíthassák át; és mindezeken túl renoválásra és korszerűsítésre szorul a Koch Valéria Iskolaközpint gimnáziumi szárnya és sportcsarnoka, a Budapesten található Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium, valamint a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium és Kollégium is. Az igényfelmérés szerint a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak 68 köznevelési intézményben esedékes beruházási és felújítási munkálatokhoz csaknem 6,6 milliárd forintnyi támogatásra lenne szükségük. Az MNOÖ a helyi intézmények esetében azzal a javaslattal élt a Miniszterelnökség felé, hogy a támogatási döntés meghozatalában vegyék figyelembe azon helyi nemzetiségi önkormányzatok igényeit, akiknek 2021. január 1-től át kell venniük a fenntartásukban álló intézmények épületeinek tulajdonjogát, és ahol ezen ingatlanok állapotuk miatt sürgős felújításra szorulnak.
Oktatásügy
Az országos német önkormányzat rövidtávú tervei között szerepel, hogy átvegye a Budapest XXIII. kerületi Grassalkovich Antal Általános Iskola intézményfenntartói jogát – az erről szóló szándéknyilatkozat már megszületett. Az említett iskolában több évtizedes hagyománya van a kétnyelvű német nemzetiségi oktatásnak. Az intézményátvétellel az az MNOÖ célja, hogy a 2015 óta az önkormányzat által működtetett Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium számára oktatási központként biztosítsa a tanulók utánpótlását.
Manz Alfréd, az oktatási bizottság elnöke arról beszélt, hogy szakértők bevonásával kiegészítették azt a kritériumlistát, amelynek minden szereplő meg kell, hogy feleljen, amikor egy-egy települési német önkormányzat helyben működő óvodát vagy iskolát szeretne a fenntartásába átvenni. A szigorított követelmények célja az átvett köznevelési intézményekben folyó munka szakmai színvonalának megtartása, illetve emelése, valamint az ott tanulók magas szintű nyelvtudásának megteremtése.
Az online tájékoztatón elhangzott továbbá, hogy bővült a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjprogramban részt vevő nemzetiségek köre: a német, a roma, a horvát, a román, a szlovák és a szerb közösség mellett mostantól a magyarországi szlovének is bekapcsolódnak az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok utánpótlásáról gondoskodó, az MNOÖ által koordinált kormányzati kezdeményezésbe.
A német nemzetiségi képviselő beszámolója
A német nemzetiségi képviselő beszámolójából kiderült többek között az, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok jövő évi feladatalapú támogatásának mértéke – lévén, hogy a járvány miatt idén számos kezdeményezés félbeszakadt, illetve elmaradt – az elmúlt 3 esztendő aktivitásaitól függ majd. Ritter Imre azt is elmondta, hogy a tervek szerint 2021-ben nemzetiségi médiagyakornok-ösztöndíjprogram indul, továbbá, hogy maga eszközeivel ő is támogatja, hogy 2023-ban Veszprém lehessen Európa egyik kulturális fővárosa.
Elvégzett és elvégzendő feladatok
Utolsó napirendi pontként az MNOÖ elnöke felhívta a figyelmet az önkormányzat és hivatala elmúlt félévi tevékenységéről szóló tájékoztatóra. Az idei évben a koronavírus-járvány kapcsán az MNOÖ is nagy kihívás előtt állt. Az önkormányzat tavasszal összes oktatási, kulturális és szabadidős intézménye feladatait és működését az adott rendelkezésekhez igazította. 2020 első félévében legfontosabb feladatának az intézmények és abban dolgozók biztonságának megőrzését, a megváltozott munkakörülmények biztosítását tekintette. Új kommunikációs csatornákat alakított ki és állandó munkakapcsolatban állt belső és külső partnereivel. Az idei év második félévében már több tapasztalattal, rugalmas munkavégzéssel és új, alternatív programokkal igyekezte ellátni sokrétű, megnövekedett feladatait.
Az idei utolsó tanácskozás – amelyen egyébként zárt szavazás keretében döntés született a jövő évi Arany Dísztűvel, illetve Koch Valéria Díjjal kitüntetendők személyéről is – azzal zárult, hogy Englenderné Hock Ibolya a rövidtávú, de nagyobb horderejű terveket ismertette: amellett, hogy az országos német önkormányzat maga is kommunikációs kampányt indít a népszámlálás fontosságának népszerűsítésére, jövő év elején megkezdi a 2020-ban lejáró stratégiájának értékelését, kiegészítését és folytatását.
Info: LdU